Módszerek az ascaris kimutatására

Kórokozó Az Ascaris lumbricoides egy 15—35 cm hosszú és 0,6 cm vastag bélgiliszta.
Az ascariasis világszerte elterjedt, és nagyon gyakori a fejlődő országokban becslés szerint 1—1,5 x eset. Emberi szervezetbe a talajban élő peték lenyelésével kerülhet. A lárvák a gastrointestinalis tractusban kelnek ki, és bejutnak a vérkeringésbe.
A tüdőkön keresztül a garatba vándorolnak, ahonnan ismét lekerülnek a bélbe, ahol a kifejlett krém-színű férgek élősködnek. Kórisme A peték vagy férgek kimutatása a székletmintából diagnosztikus.
A széklet pete vizsgálat érzékenységét concentratios módszerek az ascaris kimutatására növelni lehet. A lárvák migratios fázisa alatt eosinophilia és emelkedett serum IgE-szint mérhető, és alkalmanként a lárvák a köpetben is megjelenhetnek. Panaszok A legtöbb fertőzés tünetmentes vagy enyhe panaszok kísérik.
A leggyakoribb intestinalis panasz a bizonytalan hasi diszkomfort vagy fájdalom, melyet hányinger és colica követ.
A lárvák migratios fázisában köhögés és láz fordulhat elő a pneumonitis következtében; urticaria is kialakulhat. A férgek nagy tömege hepatitist, pneumonitist vagy bélelzáródást okozhat. Mivel a kifejlett példányok aktívan mozgó nematodák, időnként bejuthatnak az epeutakba, és biliaris obstuctio tüneteit okozhatják, sőt penetrálhatnak a bélfalon keresztül, és peritonitist idézhetnek elő.
Kezelés Az ascariasis mindig kezelendő. Az ascariasis kezelése mindig előzze meg más bélférgesség kezelését.
Választandó szer egyszeri mg-os adag albendazol két év alatti gyermekeknek mg. Felnőtteknek és 2 évesnél idősebb gyermekeknek 3 napig 2 x mg mebendazol vagy egyszeri mg-os adag is adható.
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsóférges fertőzés ascariasis Az emberi megbetegedéseket okozó orsógiliszta Ascaris lumbricoides pontos leírása Carl Linné nevéhez fűződik. A fonalférgek közé tartozó, nagy termetű, centiméteresre növő fehér színű féreg a földigilisztához hasonlít. Hím és nőstény alakja van, megtelepedésének helye a vékonybél. Az egész világon előfordul, de a nedves, meleg éghajlaton gyakoribb, mert az ottani környezet kedvezőbb számára. Terjedésében szerepe van a személyi higiénének és a szociális körülményeknek.